“Hány nap van még a vakációból?”, és egyéb fontos kérdések

Az időmérés és a naptár

 Te is visszaszámoltál a tanév végén, hogy hány napot kell még kibírni a padban ülve - vagy jobb esetben az osztálytársaiddal kirándulva, fagyizva, játszóterezve és egyéb klassz programokon? Felírtátok a táblára színes, cirkalmas betűkkel, és aztán kiabáltátok lelkesen, hogy: “Ó - IÓ - CIÓ - ÁCIÓ - KÁCIÓ - AKÁCIÓ - VAKÁCIÓ!!” ? 🙂

Úgy ám, kitört a nyári szünet! Sőt, máris júliust írunk. A Nap hétágra süt, vízpartok és strandok, erdők-mezők, nyári táborok várnak rátok. (Nálunk is elstartoltak a Medve Matek Nyári Élménytáborok, ahol, reméljük, sokatokkal találkozunk! 🙂)

 De azt vajon tudod-e, hogy a világtörténelem során mikor kezdték el valamilyen módszerrel az emberek figyelni az idő múlását, számba venni a napokat? Elárulom: nem a vakációt repesve váró kisdiákok voltak az elsők. 🙂

 Valószínűleg hallottál róla, hogy már az ókori Egyiptom, illetve Babilon lakói is számoltak, illetve mérték az időt. De azt tudtad, hogy az ember már az őskorban, 40 ezer éve is számon tartotta az idő múlását? 😮 Ezt bizonyítja a Lebombo-csont nevű lelet, amelyet Dél-Afrikában, a Lebombo-hegység egyik barlangjában találtak. Ez voltaképp egy pávián szárkapocscsontja, melyen 29 bemetszés található, és valószínűleg holdnaptárként használták.

A történelem folyamán a különböző kultúrákban a leleményes emberek számos változatos módszert és eszközt használtak időmérésre, naptárként: a maják naptárrendszere, a héber Gezer-parasztnaptár, a Caesar által bevezetett Julián- és az ezt követő Gergely-naptár, vagy az iszlám holdnaptár csak néhány közülük. 

 Ugyanakkor ezek sorában akadtak bizony melléfogások is, melyek éppen ezért ma már nem léteznek. Ilyen volt a francia forradalmi naptár is, melyben minden hónap 3 darab tíz napos “dekádból” állt. (Sőt, képzeld el: egy napot 10 “decimális órára”, egy órát 100 “decimális percre”, egy percet pedig 100 “decimális másodpercre” bontottak...) Meg kell hagyni, nem aratott osztatlan sikert ez az új elgondolás…már csak azért sem, mivel e szerint az emberek nem hétnaponta, hanem csak tíznaponta (egy-egy dekád utolsó napján) kaptak pihenőnapot. Nem csoda, hogy a ez a naptár mindössze néhány évet “élt”, míg végül Napóleon visszaállította a korábbi időszámítási módszert.

 Manapság világszerte az általad is jól ismert Gergely-naptár a használatos, de például a zsidó naptár szerint 5785-öt, a perzsa időszámítás szerint viszont 1404-et írunk. 

 A jó hír viszont, hogy bármelyik naptár szerint is számolod, szerencsére még jóóóó sok van hátra a szünidőből, amit kívánom, hogy élvezz ki maximálisan, hogy teljesen feltöltődj a sulikezdésig! 🙂

Kérdés: Tudod-e, hány földi órából állna egy napod - vagy ahogy ott hívnád: sol -, ha a Marson élnél?