Kivételesek és hétköznapiak - emberek a számok mögött

 
A mai dátum (október 23.), illetve az ehhez köthető 1956-os események 🇭🇺 igen fontosak nekünk, magyaroknak. De egyéb neves évforduló is kötődik e héthez: 1833. október 21-én született ugyanis Alfred Nobel svéd feltaláló, a róla elnevezett díj megalapítója. 🏅 Hallottál róla, hogy idén Krasznahorkai László érdemelte ki az irodalmi Nobel-díjat? Óriási elismerés, és magyarként mind büszkeséget érezhetünk. 

👏 A rangos kitüntetést több kategóriában osztják ki: van fizikai, kémiai, orvosi-élettani, irodalmi és béke Nobel-díj, valamint 1968-tól a Svéd Nemzeti Bank által alapított közgazdasági Nobel-emlékdíj. Nem létezik viszont matematikai Nobel-díj…vajon miért? 

Erre a kérdésre több válasz is született az idők során. A legpikánsabb elmélet szerint az ok igencsak emberi: Nobel kedvesét elcsábította egy matematikus, Gösta Mittag-Leffler, az érzéseiben megbántott férfi ezért nem hozott létre ilyen kategóriát. 💔 Nos, erre semmiféle bizonyíték nincs, jó eséllyel urban legend. Valószínűbb, hogy Nobel a matematikát segédeszközként kezelte, és nem látta szükségét, hogy e területen is díjat hozzon létre - főképp, hogy akkoriban létezett már hasonló. 

Mindenesetre tény, hogy nem osztanak matematikai Nobel-díjat - helyette például Abel-díjjal vagy Fields-érdeméremmel ismerik el a legkiválóbb matematikusokat. 🧑‍🏫 Előbbit három magyar is kiérdemelte eddig: Lax Péter (2005), Szemerédi Endre (2012) és Lovász László (2021).

De ha már szerelmi dráma és pletykák: bizony a legbrilliánsabb koponyák is épp olyan emberek, mint bármelyikünk. Barátságokkal, szerelmekkel, vetélytársakkal - hétköznapi érzésekkel és életfordulatokkal. 🧐 Nézz velem most a számok mögé!

Mondják: “a szerelem vak, és sok baj okozója” - megtapasztalta ezt az a szegény, alig húsz esztendőt élt francia ifjú is, aki a fáma szerint, vesztére, rossz nőbe szeretett bele csaknem 200 évvel ezelőtt. A lázadó szellemű férfi börtönben is ült korábban a politikai nézetei miatt, de állítólag ez a viszony hozta el számára a véget. Párbaj várt rá, és halál - de a tragédia előtti éjszakán, megérezve sorsát, még papírra vetette a matematikai “végrendeletét”: bizonyításokat, feljegyzéseket. ✍️ (Hogy vajon akkor lett volna esélye legyőzni ellenfelét, ha előző éjjel kialussza magát?... ezt már sosem tudjuk meg.) Ez Evariste Galois, a modern algebra egyik legnagyobb alakjának szomorú története.

“Nagyszerű ember, akinek egyetlen hibája, hogy nőnek született” - így fogalmazott Voltaire, a költő barátjának, II. Frigyes porosz királynak írt levelében a szeretőjéről. Ő volt Émilie du Châtelet, a XVIII. század elején született matematikus - ékes szószólója annak, hogy a nők ugyanúgy képesek a racionális gondolkodásra és a tudományos munkára, mint a férfiak. 🔥 Ő fordította le elsőként Isaac Newton: Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica című teljes művét francia nyelvre, és ezen kívül is számos tudományos eredménye volt a matematika és a fizika területén. 📚 A korabeli társadalom mégis elsősorban a magánélete alapján ítélte meg, s el őt. Nehezített terepen mozgott ő is, mint megannyi kivételes nőtársa a történelem során.

E két történetből is láthatod: a legnagyobb tudósok sem “csupán” lángelmék: a zsenialitásuk, eredményeik, a sokszor korszakalkotó felfedezésük…valamint az összes, pozitív és negatív emberi tulajdonságuk együttesen alkotta a nagy egészet: az EMBERT. 👫 Éreztek, szerettek, voltak erősek és gyengék, hibáztak és jól döntöttek. (És persze: egyszer ők is voltak gyerekek. 😉) 

Ami biztos: kitűztek maguk elé egy célt, mertek nagyot álmodni, akár járatlan utakra lépni, és fáradhatatlanul dolgoztak 💪 azért, amiben hittek, ami fontos volt a számukra.

 
Ugye Neked is van célod? Biztos vagyok benne. Kívánom, hogy mindig tartsd rajta a szemed, és haladj felé kitartóan. 🧗 Ne csüggedj akkor sem, ha nehézségekbe ütközöl - inkább tedd a magadévá Kós Hubert, olimpiai bajnok úszónk hozzáállását: “vagy nyerek, vagy tanulok”. És a befektetett munkának végül mindig meglesz az eredménye. 🔝 Szívből drukkolok!