Kivételesek és hétköznapiak - emberek a számok mögött

 
A mai dátum (október 23.), illetve az ehhez köthető 1956-os események 🇭🇺 igen fontosak nekünk, magyaroknak. De egyéb neves évforduló is kötődik e héthez: 1833. október 21-én született ugyanis Alfred Nobel svéd feltaláló, a róla elnevezett díj megalapítója. 🏅 Hallottál róla, hogy idén Krasznahorkai László érdemelte ki az irodalmi Nobel-díjat? Óriási elismerés, és magyarként mind büszkeséget érezhetünk. 

👏 A rangos kitüntetést több kategóriában osztják ki: van fizikai, kémiai, orvosi-élettani, irodalmi és béke Nobel-díj, valamint 1968-tól a Svéd Nemzeti Bank által alapított közgazdasági Nobel-emlékdíj. Nem létezik viszont matematikai Nobel-díj…vajon miért? 

Erre a kérdésre több válasz is született az idők során. A legpikánsabb elmélet szerint az ok igencsak emberi: Nobel kedvesét elcsábította egy matematikus, Gösta Mittag-Leffler, az érzéseiben megbántott férfi ezért nem hozott létre ilyen kategóriát. 💔 Nos, erre semmiféle bizonyíték nincs, jó eséllyel urban legend. Valószínűbb, hogy Nobel a matematikát segédeszközként kezelte, és nem látta szükségét, hogy e területen is díjat hozzon létre - főképp, hogy akkoriban létezett már hasonló. 

Mindenesetre tény, hogy nem osztanak matematikai Nobel-díjat - helyette például Abel-díjjal vagy Fields-érdeméremmel ismerik el a legkiválóbb matematikusokat. 🧑‍🏫 Előbbit három magyar is kiérdemelte eddig: Lax Péter (2005), Szemerédi Endre (2012) és Lovász László (2021).

De ha már szerelmi dráma és pletykák: bizony a legbrilliánsabb koponyák is épp olyan emberek, mint bármelyikünk. Barátságokkal, szerelmekkel, vetélytársakkal - hétköznapi érzésekkel és életfordulatokkal. 🧐 Nézz velem most a számok mögé!

Mondják: “a szerelem vak, és sok baj okozója” - megtapasztalta ezt az a szegény, alig húsz esztendőt élt francia ifjú is, aki a fáma szerint, vesztére, rossz nőbe szeretett bele csaknem 200 évvel ezelőtt. A lázadó szellemű férfi börtönben is ült korábban a politikai nézetei miatt, de állítólag ez a viszony hozta el számára a véget. Párbaj várt rá, és halál - de a tragédia előtti éjszakán, megérezve sorsát, még papírra vetette a matematikai “végrendeletét”: bizonyításokat, feljegyzéseket. ✍️ (Hogy vajon akkor lett volna esélye legyőzni ellenfelét, ha előző éjjel kialussza magát?... ezt már sosem tudjuk meg.) Ez Evariste Galois, a modern algebra egyik legnagyobb alakjának szomorú története.

“Nagyszerű ember, akinek egyetlen hibája, hogy nőnek született” - így fogalmazott Voltaire, a költő barátjának, II. Frigyes porosz királynak írt levelében a szeretőjéről. Ő volt Émilie du Châtelet, a XVIII. század elején született matematikus - ékes szószólója annak, hogy a nők ugyanúgy képesek a racionális gondolkodásra és a tudományos munkára, mint a férfiak. 🔥 Ő fordította le elsőként Isaac Newton: Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica című teljes művét francia nyelvre, és ezen kívül is számos tudományos eredménye volt a matematika és a fizika területén. 📚 A korabeli társadalom mégis elsősorban a magánélete alapján ítélte meg, s el őt. Nehezített terepen mozgott ő is, mint megannyi kivételes nőtársa a történelem során.

E két történetből is láthatod: a legnagyobb tudósok sem “csupán” lángelmék: a zsenialitásuk, eredményeik, a sokszor korszakalkotó felfedezésük…valamint az összes, pozitív és negatív emberi tulajdonságuk együttesen alkotta a nagy egészet: az EMBERT. 👫 Éreztek, szerettek, voltak erősek és gyengék, hibáztak és jól döntöttek. (És persze: egyszer ők is voltak gyerekek. 😉) 

Ami biztos: kitűztek maguk elé egy célt, mertek nagyot álmodni, akár járatlan utakra lépni, és fáradhatatlanul dolgoztak 💪 azért, amiben hittek, ami fontos volt a számukra.

 
Ugye Neked is van célod? Biztos vagyok benne. Kívánom, hogy mindig tartsd rajta a szemed, és haladj felé kitartóan. 🧗 Ne csüggedj akkor sem, ha nehézségekbe ütközöl - inkább tedd a magadévá Kós Hubert, olimpiai bajnok úszónk hozzáállását: “vagy nyerek, vagy tanulok”. És a befektetett munkának végül mindig meglesz az eredménye. 🔝 Szívből drukkolok!

A csillagos égbolt felfedezői

Tudtad, hogy az október 4-10. közötti időszak az űrkutatás világhete? 🧑‍🚀 Számunkra gyönyörű aktualitása van e témának, Kapu Tibornak köszönhetően. (És igen, Tibivel találkozhatnak azok, akik jönnek az Őszi Medve Matek Élménytáborba, mennyire menő már! 🤘)

Az emberiség a történelem hajnalától kezdve igyekezett felfedezni és megérteni a körülötte lévő élő és élettelen világot - nem volt ez másként a határtalan űrrel 🌠 sem. És mi is volna a legmegfelelőbb eszköz ehhez, mint az univerzum közös nyelve - a matematika?

Gondolatban tégy most velem egy fantasztikus utazást vissza az időben: látogassunk el együtt az őskorba, az ókorba és a középkorba! ⏪🌀

Ha az ősember 🦣 felnézett az égboltra, az a látvány tárult a szeme elé, mint neked. Éjjel ugyanazok a csillagok, ugyanaz a Hold nézett le rá. A holdfázisokat 🌓 éppúgy nyomon követhette, mint te. A kutatók szerint az Afrikában talált Lebombo-, illetve Ishango-csontokon látható rovátkák is erre utalnak. Ezek a megfigyelések pedig támpontul szolgálhattak neki az idő méréséhez. Mondhatjuk, hogy már az ősember is csillagász volt? 🤔

Az ókorban aztán valósággal berobbant a tudományos fejlődés. A nagy ókori birodalmak tudósai számos felfedezést tettek. 

Gondolj csak a babiloni birodalomra! Az égitestek mozgásának, a nap- és holdfogyatkozásoknak megfigyelése, kutatása,  a matematikai számításokon alapuló első igazi holdnaptár mind-mind innen ered. Képzeld, a Pitagorasz-tételt is “felfedezték” már Babilonban, jóval a görög géniusz előtt. És 60-as számrendszert használtak - ismerős ez a szám az időmérés kapcsán? 🕗

Azért persze ne vitassuk el Hellász bölcs tudósainak érdemeit sem! Hiszen Eratoszthenésztől - aki elsőként számolta ki, geometriai módszerekkel, a Föld kerületét - Hipparkhoszig és az ő csillagkatalógusáig, a görögök számos eredménnyel gazdagították az emberiség tudását.

India kiemelkedő matematikus-csillagásza, Árjabhata felismerte, hogy a Föld forog a tengelye körül, és elliptikus pályán kering a Nap körül - mindezt ezer évvel Kopernikusz és Galilei előtt! Ezekhez komoly trigonometriai (a háromszögek oldalaihoz és szögeihez kapcsolódó) számításokat is végzett.

Virágzott a csillagászat Kínában is: bolygók és csillagok mozgását figyelték; naptárak, csillagkatalógusok, égi jelenségek - például üstökösök - előrejelzései készültek. 

Hasonlóképpen fontos volt az asztronómia (ez a csillagászat latin neve) az amerikai kontinensen, a maja, inka, azték birodalmakban, ahol például a maják ki tudták számítani a napéjegyenlőségeket, vagy éppen a Vénusz keringési idejét.

…No és mi a helyzet a “sötét” középkorral? Stílszerűen fogalmazva: üstökösökként ☄️ tűntek fel ekkor is olyan zsenik, akik kitartóan haladtak előre a világegyetem felfedezésének útján. 

Az iszlám világban többek között al-Battānī, al‑Khāzini és al‑Khwarizmi is ontotta a tudományos eredményeket, melyeket a gyakorlatban is alkalmaztak  - legyen szó földmérésről, navigációról, vagy akár vallási tevékenységekről 🕌 (például hogy mindig meg tudják határozni, merre van Mekka). 

Európában ez idő tájt lassabb volt a matematika és a csillagászat fejlődése, de ide is eljutottak, és fordítások révén ismertté váltak az arab világ eredményei: például a spanyol Toledo városába, mely ezen tudás valóságos “könyvtára” 📚 lett.

…Izgalmas utazásunk az őskortól a középkorig véget ért. 

Láthatod, hogy az univerzum 🌌 megismerésére irányuló szándék egyidős az emberiséggel. Ez hajtotta Newtont és Keplert, Hawkingot és Hubble-t, és még oly sokakat. Ezt a kíváncsiságot és felfedezni vágyást láthatod bármelyik kisgyerek szemében - és te is éppen ilyen voltál, sőt, remélem, vagy még most is. Ez a vágy viszi ugyanis előre a világot - reméljük, egy jobb, békésebb jövő felé, ahol a tudomány, a matematika az emberiség életének segítői.

“Hány nap van még a vakációból?”, és egyéb fontos kérdések

Az időmérés és a naptár

 Te is visszaszámoltál a tanév végén, hogy hány napot kell még kibírni a padban ülve - vagy jobb esetben az osztálytársaiddal kirándulva, fagyizva, játszóterezve és egyéb klassz programokon? Felírtátok a táblára színes, cirkalmas betűkkel, és aztán kiabáltátok lelkesen, hogy: “Ó - IÓ - CIÓ - ÁCIÓ - KÁCIÓ - AKÁCIÓ - VAKÁCIÓ!!” ? 🙂

Úgy ám, kitört a nyári szünet! Sőt, máris júliust írunk. A Nap hétágra süt, vízpartok és strandok, erdők-mezők, nyári táborok várnak rátok. (Nálunk is elstartoltak a Medve Matek Nyári Élménytáborok, ahol, reméljük, sokatokkal találkozunk! 🙂)

 De azt vajon tudod-e, hogy a világtörténelem során mikor kezdték el valamilyen módszerrel az emberek figyelni az idő múlását, számba venni a napokat? Elárulom: nem a vakációt repesve váró kisdiákok voltak az elsők. 🙂

 Valószínűleg hallottál róla, hogy már az ókori Egyiptom, illetve Babilon lakói is számoltak, illetve mérték az időt. De azt tudtad, hogy az ember már az őskorban, 40 ezer éve is számon tartotta az idő múlását? 😮 Ezt bizonyítja a Lebombo-csont nevű lelet, amelyet Dél-Afrikában, a Lebombo-hegység egyik barlangjában találtak. Ez voltaképp egy pávián szárkapocscsontja, melyen 29 bemetszés található, és valószínűleg holdnaptárként használták.

A történelem folyamán a különböző kultúrákban a leleményes emberek számos változatos módszert és eszközt használtak időmérésre, naptárként: a maják naptárrendszere, a héber Gezer-parasztnaptár, a Caesar által bevezetett Julián- és az ezt követő Gergely-naptár, vagy az iszlám holdnaptár csak néhány közülük. 

 Ugyanakkor ezek sorában akadtak bizony melléfogások is, melyek éppen ezért ma már nem léteznek. Ilyen volt a francia forradalmi naptár is, melyben minden hónap 3 darab tíz napos “dekádból” állt. (Sőt, képzeld el: egy napot 10 “decimális órára”, egy órát 100 “decimális percre”, egy percet pedig 100 “decimális másodpercre” bontottak...) Meg kell hagyni, nem aratott osztatlan sikert ez az új elgondolás…már csak azért sem, mivel e szerint az emberek nem hétnaponta, hanem csak tíznaponta (egy-egy dekád utolsó napján) kaptak pihenőnapot. Nem csoda, hogy a ez a naptár mindössze néhány évet “élt”, míg végül Napóleon visszaállította a korábbi időszámítási módszert.

 Manapság világszerte az általad is jól ismert Gergely-naptár a használatos, de például a zsidó naptár szerint 5785-öt, a perzsa időszámítás szerint viszont 1404-et írunk. 

 A jó hír viszont, hogy bármelyik naptár szerint is számolod, szerencsére még jóóóó sok van hátra a szünidőből, amit kívánom, hogy élvezz ki maximálisan, hogy teljesen feltöltődj a sulikezdésig! 🙂

Kérdés: Tudod-e, hány földi órából állna egy napod - vagy ahogy ott hívnád: sol -, ha a Marson élnél?